|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az ingatlan hirdetéseMire ügyeljünk, amikor ingatlant hirdetünk?Azoknak, akik maguk szeretnék intézni ingatlanjuk eladását, nincs könnyű feladatuk. Elég kicsi és elég túlzsúfolt a magyar ingatlanpiac, ahogy azt tapasztaltam korábban. Nagyon sok ingatlanügynökség bombázza ajánlataival a tulajdonosokat, amint feltűnik a színen egy-egy új magánhirdetés. Nehéz eldönteni, ki az, aki tényleg “megéri a pénzét”, hiszen az ügynökségeknél utólagosan kell fizetni az eladást követően a vételár bizonyos százalékát. Budapesten ahogy megyünk egyre beljebb a belső kerületek felé, arányosan úgy növekszik az ügynökségnek fizetendő jutalék mértéke. Persze mindenhol található alacsony százalékkal dolgozó cég, vagy magánzó ingatlanügynök, de azért a belső kerületekben általánosan 4-5-6 %-okat kérnek az irodák. Van még ettől magasabb is, aki összességében 9 %-on dolgozik, csak éppen ott 6 %-ot kérnek el a tulajdonostól, majd sikeres ügylet után 3 %-ot a vevőtől is. Akik ezeket szeretnék elkerülni és inkább utólagos jutalék kifizetése nélkül maguk eladni ingatlanjukat eléggé fel kell kössék a gatyájukat. Manapság óriási szerencse kell, ahhoz, hogy 1-2 hirdetés után megtalálja a vevőt a kínált ingatlan. Kitartóan kell hirdetni és lehetőleg minél több fontos csatornán keresztül. Ebbe beletartozik az újság is, és persze a népszerű, fizetős weboldalak is. Vannak szakemberek, (de ehhez még igazából annak sem kell lenni), akik szerint a mai világban a sikeres és lehetőség szerint mellőzött felesleges körök nélküli hirdetéshez nélkülözhetetlen a fotó. Pláne, amit az internetre fel lehet tölteni az ingyenes oldalakra. Persze a fizetős oldalakon is megéri fotókat feltölteni, mégha lényegesen többe is kerül, hiszen valahol nem véletlen, hogy fizetni kell érte. Egy a tulajdonosokra fókuszáló szolgáltatással foglalkozó ingatlanos cég véleménye szerint a használt lakás, vagy családi ház is egyfajta termék, amit hirdetni kell, ahhoz, hogy eladódjon. Hasonlóan mondjuk egy joghurthoz. Csak éppen más csatornákon keresztül. A hatékony hirdetéshez tehát a fotók mindenképpen fontosak, de épp oly fontos, hogy a lehető legtöbb, a vevő számára fontos információt is közzétegyük a leírásban. Törekedjünk a legpontosabb információkra, a valós adatokra, mivel ezek hiányában kellemetlen pillanatok adódhatnak egy vevői tárgyalás során, sőt akár még az adásvételi szerződés pillanatában is. Van egy ismerősöm, aki egy ilyen miatt csúszott le egy vevőjéről, ugyanis nem stimmelt a lakás alapterülete a tulajdoni lapon találhatóval. Kiderült, hogy a társasház közös képviselője annak idején, mikor ki lett bővítve a lakás, nem jegyeztette be az új, megnövekedett alapterületet, így az, ha csak 4 nm-rel is, de eltért a tulajdonos által hirdetett mérettől. Erről igazából az ismerősöm is tehet, mert nem volt elég körültekintő, mikor belevágott az eladásba. Aztán 2-3 hónap csúszással ugyan a hiba korrigálását követően, de sikerült eladniuk a lakást. Érzelmi kötődés = meghiúsult eladásLehet olyan, hogy maga az eladó lesz a gátja az ingatlan értékesítésének?Ritkább esetek közé tartozik, mégis előfordul, hogy egy tulajdonos érzelmileg oly mértékben kötődik eladó ingatlanjához, hogy emiatt éppen egy potenciális vevővel való egyeztetés során riasztja el őt a vásárlási szándékától, holott, semmilyen hátsó szándéka nem volt a tulajdonosnak. Egyszerűen csak kifejezi erős kötődését, amire egy vevő nem biztos, hogy úgy reagál, ahogy az mindkettejük számára kedvező volna. Ennél még nehezebb esetek közé tartozik, amikor egy tulajdonos a kötődését “forintosítja” is, vagyis az ingatlan reális értékét megnöveli több százezer, vagy akár millió forinttal is, majd amikor egy potenciális vevővel leülnek tárgyalni, nem hajlandó engedni az árból. Pedig sajnos ilyen jellegű érzelmeinket, “összegszerű kötődésünket” nagyon ritka esetben nyeli be egy vevő, és jobb is, ha megpróbáljuk ezt a pluszköltséget levonni az elképzelt árból. 20-25 év eltöltött idő egy lakásban, vagy házban valóban sokat jelenthet, de amikor eladásra kerül sor, mindig az adott élethelyzetet kell alapul vennünk és megtalálni azt a motivációt, amely segíthet a minél sikeresebb eladásban. Mint ahogy használt autónkat sem úgy adjuk el, hogy: “mekkora kirándulásokat tettünk vele, s milyen hosszú utakat bírt ki alattunk”, s ezért többletköltséget számítunk fel a vevőtől. Ilyenkor a szubjektív megítélés nem számít és nem is lehet erre alapozni, vagy ezen érzelem mögé bújva eltitkolni lényeges dolgokat a leendő vevő elöl. Fontos, ha magunk intézzük az eladást és több vasat tartva a tűzben sok helyen hirdetjük, hogy lehetőség szerint ezek mindegyike szinkronban legyen egymással! Vagyis, ha időközben kicsit lejjebb visszük az árat, azt mindenhol javítsuk ki, ne fessünk rossz képet ingatlanunkról, csak mert nem egységes áron van hirdetve. A hiredetések előtt érdemes alaposan utánajárni ingatlanunk pontos, földhivatalban is bejegyzett paramétereinek, kezdve a pontos “nm” alapterülettel. Ha mindezeken már túl vagyunk és hirdetésünk kellőképpen felkeltette az érdeklődést, s ennek köszönhetően folyamatosan nézik a lakást, ne kapjunk vérszemet, hogy csak azért is feljebb vigyük az árat. Kivéve, ha erről több, párhuzamosan aktív vevőérdeklődővel előre meg tudunk egyezni, hogy, amelyikük többet kínál, az viszi. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||















